Sebaj Diagnosztikai És Fejlesztő Központ

Sebaj Diagnosztikai És Fejlesztő Központ

Szülők és szakemberek: elkerülhetetlen-e a harc?

2024. január 11. - Sebaj

e79133cc-33a8-4777-ba12-ac08e8a92860.jpeg

A fogantatás pillanatától kezdve annyi rossz érheti a magzatot, hogy szinte az a csoda, ha épen jön a világra. Már méhen belül alattomos vírusok és egysejtű élősdiek támadhatják meg. Előfordulhat, hogy hamarabb útjára löki a méh a magzatot, mint az megérett volna a külvilág ingereinek elviselésére. Lehet, hogy siketen jön a világra a gyermek, soha nem fogja esetleg meghallani a víz csobbanását, s nem gyönyörködhet a Bach-kantáták hangjaiban. Ahhoz, hogy akár egyikre, akár a másikra egy kicsike esélye is legyen, szükség van a károsodás mielőbbi diagnosztizálására és a fejlesztés legkorábbi megkezdésére. Bizonyos értelmezésben a fogyatékosság nem azonos a sérültséggel! Míg az utóbbi a leggyakrabban biológia eredetű, addig a sérültet a világ ítélete teszi fogyatékossá. A kisgyermek tehát nem egészségesen, hanem sérülten jön a világra, egyik legfontosabb ingerfelvevő érzékszerve, a füle sérül. Mi történik ilyenkor, mi történik akkor, ha nem “csoda születik, hanem egy problémacsomag."

A sérült újszülött   

Z. egyetemet végzett, érzékeny fiatalasszony. Már csak képzettsége miatt is tudja (az eszével), hogy a fogyatékosokat “illik"elfogadni. Nincs is semmi problémája e területen. Szenvedélyesen szereti újszülött kisfiát, aki az anyát a terhessége elején megtámadott vírus miatt középsúlyos fokban hallássérült, ám a realitással nem tud megbirkózni. A szülői interjú során kiderül, hogy szinte semmire sem emlékszik, sem a terhességével, sem a gyermek első pár napjával kapcsolatban. Teljesen kiesett az emlékezetéből a vajúdás és a szülés, fogalma sincs róla, hogy felsírt-e a gyermeke születés után, volt-e vele probléma, kellett-e újraéleszteni. Mérföldkövek, amelyekre az anyák, ha nem is pontosan, de többnyire emlékeznek. Az emlékezet kudarcain kívül is akadnak apró tények, amelyek legalábbis megkérdőjelezik Z. állítólagos teljes elfogadását. Nincs a kezében egyetlen pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vagy orvosi vélemény sem.  Óhatatlanul felmerül a gyanú: vagy vannak ilyen vélemények, de mert nem elfogadhatók Z. számára, inkább letagadja őket, vagy nem akarja igazán megtudni, mik a kilátásai, mire számíthat, ezért inkább nem fordul szakemberhez.

Hol van a valóság?  

Z. miközben arról beszél, hogy milyen természetes számára, hogy gyermeke hallássérült, kifejti, hogy nem a gyerek állapota súlyos, hanem a szakemberek a rosszak. Lehet, hogy igaza van, bőven akad rosszul és alulképzett, de inkább arról lehet itt szó, hogy az anya tudata jelenleg kiveti mindazt, ami a valósággal szembesítené és a jövőre figyelmeztetné. Pedig a gyanú időszaka az, amely alatt a szülő a legtöbb szakemberrel találkozik, a legtöbb véleményt  igyekszik összegyűjteni. S addig jár, amíg nem találkozik valakivel, aki tudja, és megmondani is hajlandó, hogy mi a baj a gyerekkel. A "megmondás" itt természetesen nem egyszerűen a “betegség”nevének, hanem természetének és várható következményeinek közlését is jelenti.

Z.-nek mindenekelőtt meg kellene próbálni felvenni a kapcsolatot egy hozzáértő szurdopedagógussal. Talán az emberség, tapintat, a bajok tényszerű ismertetése, a saját tudás és a tudomány jelenlegi korlátainak tisztességes beismerése, a fellelhető pozitív értékek hangsúlyozása segíthetne ennek a kapcsolatnak az építésében. Az szerintem szinte lehetetlen, hogy a szülők és a szakemberek félreértések és kölcsönös sértettségek nélkül, hatékonyan működjenek együtt. Sokszor érzik úgy a szülők, hogy a szakemberek nem figyelnek rájuk eléggé. Nem használják fel azt a rengeteg ismeretet, amellyel ők rendelkeznek a saját gyermekeikről, azaz döntéseik meghozatalánál nem tekintik őket partnernek.

A szülő és a szakember közti nézeteltérések mélyén talán leggyakrabban a szülő feldolgozatlan, belső konfliktusai húzódnak meg. Az egyik legfontosabb konfliktusforrás a célkitűzések és az egyes célok fontossági sorrendjének megítélésében rejlik. A gyógypedagógus (ebben a fenti esetben is) arra kell hogy helyezze a hangsúlyt, hogy a csecsemő hallásfigyelmét fejlessze, hogy a kicsi "megtanuljon hallani”, míg a szülő számára az lenne a fontos, hogy játsszon végre a kiságy fölé helyezett, zenélő játékkal ( az elkerüli figyelmét, hogy a két cél szorosan összefügg). Így a gyógypedagógus úgy érezheti, hogy remekül haladnak, a szülő számára viszont nincs érzékelhető változás.

Z. meglehetős örömmel számol be pl. arról, hogy gyermeke ugyanúgy ad hangokat, mint más "normális" csecsemő. Most még valóban így van, de ha nem kezdődik el időben fejlesztése, a hangok iránti érzékennyé tétele, ez visszajelzés (nem hallja) hiányában megszűnik. Fontos, hogy a szakember megmutassa a szülőnek HOGYAN kell a gyermekével foglalkoznia, hogy mennyi verbalitással kísért helyzet adódhat. Ha az anya hűségesen gyakorolja a gyermekkel, amit a szakember kér, minden a legnagyobb rendben van. A baj ott kezdődik, ha az anya nem hajlandó a kapcsolatot fenntartani a szakemberrel. Ekkor mindenki rosszul jár: elsősorban a gyermek, akit e lépés megfoszt a fejlődés lehetőségétől, a pedagógus, aki saját kudarcaként éli meg, hogy képtelen volt a programban tartani a gyermeket, s nem utolsó sorban maga az anya. Magára marad kétségeivel: hátha mégis nekik volt igazuk...

Mi lehet a megoldás?

Hogy egy oktató-gyógyító-fejlesztő program hatékony legyen, egyértelmű, hogy a szülőnek és a szakembernek együtt kell működnie. Mivel egy "különleges gyermekkel" annyi gond van, az együttműködés keretei között gyakran összemosódnak a szerepek. A szakember átvesz valamennyit a szülőéből és viszont. Elkerülendő, hogy nagyon nagy hangsúly helyeződjön arra, hogy az egyik fél részt vállaljon a másik feladataiból. Teljesen helytelen például a szakember olyan jellegű hozzáállása, hogy így meg így, ennyi meg ennyi gyakorlatot kell végeznie a szülőnek a gyermekkel és ha nem pontosan úgy és annyit csinál már nem vállal felelősséget érte, és a szülőre hárítja a terhet.

Valószínűleg Z. bizalmatlansága is hasonló rossz tapasztalatokból adódhat. A szakembernek fel kell ismernie, hogy micsoda előnyökkel jár, ha a szülő nem egyszerűen türelmes passzivitással elszenvedi a gyermekével való történéseket, hanem azok tevékeny részesévé válhat. Ha bevonjuk, beavatjuk a szakma “titkaiba", hatékony segítőpartner lesz belőle, akinek aktivitása megsokszorozhatja a szakember sikereit. Az "ideális" szakember együttérző és okos. Nem távolságtartóan hideg, nem intellektuális fölénnyel kezeli a problémát, de nem is túl érzelgős. Megszerzi a szükséges információkat, méghozzá úgy, hogy minden körülmények között tiszteletben tartja a szülők titkait, nem tolakodóan kíváncsi, mégis olyan hangulatot teremt, hogy nem tűnik tapintatlanságnak, ha a probléma feltárásához, megoldásához szükséges, kényes kérdéseket kezdi el feszegetni. Igy talán Z.-t is ki lehetne bontani felépített kővárából.

Első közeledésként meg kellene tudni miért zárkózik el Z. magas szakmai kvalifikációja ellenére, szülői minőségében egy a gyermeke fejlesztéséhez szükséges, hasonló szinten képzett szakember segítségétől. A beszélgetés során meg kell próbálni megértetni Z-vel, hogy a szülői tevékenység során felmerülhetnek olyan nehézségek, amelyekhez ugyanúgy segítségre lehet szüksége, mint egy a saját szakmáját illető probléma megoldásakor.

Ez különösen érvényes sérült gyermeket nevelő szülő esetében, hiszen ez a probléma mindenekelőtt a lelket terheli, "...a lélek százszor súlyosabb, mint a test... Olyan súlyos, hogy egymagunk nem bírjuk el a terhét...S ezért, amíg csak élünk, segítenünk kell egymásnak a hordozásában...".

El kell fogadtatni Z.-vel, hogy a gyógypedagógus ebben az esetben egyike lehet azoknak, aki ezt a segítséget megadja. Ugyanakkor másik, kevésbé lírai oldalról közelítve meg a problémát, segítséget nyújthat, ha korábbi praxisunkban már hasonló esettel találkoztunk, s alkalmat teremtünk arra Z.-nek, hogy megismerkedhessen egy korai fejlesztésben már részesült csecsemővel és szüleivel. Hiszen a személyes tapasztalat, a konkrét eredmény a legjobb meggyőző eszközök egyike.

És végül, de nem utolsósorban nagyon fontos, hogy a szakember ne telepedjen rá egyéniségével és mindenáron tenni akarásával a szülőre, esetünkben Z.-re, de érzékeltesse vele, hogy amennyiben valóban szüksége van a segítségére, elérhető lesz számára.

 

H-B. Dorottya

 

 

👀Ki is a logopédus és mit csinál?👄🤔

img_6889.jpeg👀Ki is a logopédus és mit csinál?👄🤔

 

A legtöbb szülő tisztában van azzal, milyen munkát végeznek a környezetükben a szakemberek (óvónő, tanítónő, védőnő, gyermekorvos), de nem biztos, hogy a logopédus összes kompetenciáját ismeri.

 

Íme egy kis segítség.

 

A logopédus dolgozhat⬇️

 

  • bölcsődékben, óvodákban, általános és középiskolákban egyaránt, ahol főként beszélt és írott nyelv használatával, annak zavaraival és terápiájával foglalkozik - emellett tanulási zavarokkal, terápiájukkal és megelőzéssel - prevenciós munkával -(diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia);
  • Pedagógiai szakszolgálatokban (Fővárosi, Vármegyei, Járási);
  • utazói pedagógiai hálózatban biztosíthatja a gyermekek, tanulók ellátását egyéni és (kis)csoportos formában, tanulók vizsgálatát; mindezeket az EMMI rendelete alapján.

 

 

🎭Beszédtechnika tanítását is bízhatják rá: színitanodákban, színházakban, tévékben, rádiókban műsorvezetők, színészek, sőt énekesek szép kiejtését fejleszti.

Képviselőket, politikusokat készíthet fel 1-1 beszédjükre.

 

 

🏥Klinikai (kórházi, rendelőintézeti) környezetben pl. felnőttkori szerzett, központi idegrendszeri sérülés következtében kialakult beszéd- és nyelvi zavarok (pl afázia, stroke utáni állapot), a nyelészavarok és különböző hangképzési zavarok logopédiai terápiájával foglalkozik.

Csapatban dolgozik más - a rehabilitációban résztvevő - tudományterületek szakembereivel: gyógytornász, neurológus, foniáter, fogorvos, pszichológus (pl dadogás- illetve hadarásterápia), valamint természetesen magával a pácienssel és hozzátartozóival.

 

🦷A logopédust a fogorvoslás is bevonja a munkába:

  • nyelvlökéses nyelés terápia lehet szükséges fogszabályzás megelőzésére, vagy éppen fogszabályzó vagy myofunkcionális tréner viselése közben, illetve az ezek “okozta” hangtorzulások javítását is logopédus végzi.

 

📱💻🖥️Dolgozhat online - más országokban régi és kedvelt gyakorlat az online logopédia, ahol az egyik legfontosabb kritérium a szülőkkel való napi 5-10 perc gyakorlás. Szinte mindegyik beszédhiba típus (dadogás, hadarás stb kivételével) javítható online terápiában, különös tekintettel a SEBAJban végzett SPECIÁLIS ONLINE LOGOPÉDIÁra, ami egyedülálló és 25 éves szakmai múltra tekint vissza.

Közkedvelt, mert nincs helyhez és ami meglepő, de “kütyühöz” sem kötve, kizárólag a logopédus szakember - a szülő - és a gyermek szoros együttműködésére épít.

 

A logopédia és online logopédia ma már szerencsére “menő”, nem szükséges rosszként tekintenek rá a szülők ott, ahol jó szakemberek végzik a szakmai munkát.

 

 

‼️Végezetül álljon itt - a teljesség igénye nélkül, a sokak által, sok helyen ugyanezeket idézett - “a logopédus meghatározása” a logopédia, mint tudomány területén munkálkodó, kiemelkedő szakemberektől, kedves volt tanáraimtól, szakmai vezetőimtől, kollégáimtól:

 

👄"A kommunikáció területén kiemelt szerepe van a logopédusnak és a logopédiai terápiáknak. A logopédus gyógypedagógus, aki a beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített. Tevékenységének része az egyes logopédiai kórformák vizsgálata, azok típusától, súlyosságától, halmozottságától függően, a társtudományok szakembereinek bevonásával a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve a kezelés és az utógondozás." (Vassné, 2001)

 

👄"A logopédiai tevékenység a beszéd-, hang-, és nyelvi zavarban szenvedő egyén egész személyiségét érintő pedagógiai jellegű gyógyító nevelés." (Fehérné, 2001)

 

👄 „A logopédiai tevékenység végső célja a szerzett és/vagy a fejlődés során nyilvánvalóvá váló hangképzési, beszéd- és nyelvi zavarok elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenciója, a diagnózis felállítása (státuszdiagnózis, differenciáldiagnózis, fejlesztődiagnózis), a terápia végigvitele a végső kommunikációs cél – a beszélt és írott nyelv „akadálymentes” használata – érdekében." (Fehérné, 2013)

 

👄  „A terápia fő célja, hogy a páciens (felnőttkorban) a terápia után képessé váljon az önálló életvitelre. Ez a kommunikációjában érintett személy terápiáját, a rehabilitációját, a szociális és munkakörnyezetbe való visszailleszkedés megkönnyítését, támogatását és a tanácsadást egyaránt jelenti. A kezelés formája lehet egyéni vagy csoportos, illetve a logopédus is dolgozhat egyedül vagy egy team tagjaként.” (Gerebenné és mtsai, 2012. 30. o.)

 

👄„ A tünetek észlelése lehetőséget ad a terápia intenzívebbé tételére. A logopédiai folyamat különböző szervezési formákban valósul meg, ma már egyre inkább alkalmazkodva a beszédhibás (gyermek és felnőtt) sérülésspecifikus ellátási igényeihez. Ma ezek Magyarországon az oktatási (logopédiai ambulancia, óvoda, logopédiai óvoda, általános iskola, logopédiai osztály, beszédjavító centrum) és az egészségügyi tárca intézményeihez (kórházak fül-orr-gégészete, foniátria, neurológia, rehabilitációs intézmények) egyaránt tartoznak." (Fehérné, 2001. 18.o.)


H-B Dorottya


Gyermekjáték dráma

5c5f8591-682e-478e-a4c7-adae02bd8af4.jpegMi a gyermekjáték dráma?

Egy élményközpontú, cselekvésen alapuló, a játékot előtérbe helyező csoportterápiás módszer, amely az önismeret mellett segít megtapasztalni a változás, változtatás lehetőségét, és azt, hogy a változás mi magunk vagyunk. Spontaneitást, az egymásra figyelést, a közelség élményét adja, emellett mélyebb félelmek, elakadások és veszteségek feldolgozásának lehetőségét is.

Ez a gyermekeknek szóló csoportos pszichológiai módszer Kende B. Hanna nevéhez kötődik, amikor is szimbolikus formában (azaz a mese és dráma elemeinek segítségével) jeleníthetik meg és dolgozhatják fel a kisebbek és nagyobbak azokat a számukra bonyolult helyzeteket, nehézségeket, amikkel szembesülnek hétköznapi életük során.

Hogyan működik?
A gyermekek azáltal, hogy új szerepekben próbálják ki magukat (akár állatok, mesehősök bőrébe bújva, vagy növények, tárgyak megszemélyesítőjeként), személyiségük olyan részeit bontakoztathatják ki, amit még nem volt alkalmuk kipróbálni.
Ezáltal megbarátkoznak önmagukkal, megerősödhetnek sokszínűségükben. A mindennapokban pedig kiegyensúlyozottabbak lesznek, könnyebben tudják kezelni konfliktusaikat és jobban tudnak kapcsolatot teremteni a többiekkel.
A csoportos foglalkozás révén a gyermekek fejlődnek abban, hogyan tudnak alkalmazkodni egymáshoz és a közös szabályokhoz, szociális készségeik erősödnek. Megérezve a bizalmat és elfogadást, mernek önmaguk lenni.


Kinek ajánlott a módszer?
Gyermekjáték-dráma csoportok az óvodás (5-7 éves) és iskolás (6-14/16 éves) korosztálynak egyaránt szólnak.


Hogyan kerülhet be a gyermek egy csoportba?
A kapcsolatfelvételt és időpont egyeztetést követően - amennyiben összeállt a csoportlétszám-, a szülőkkel beszélgetnek a szakemberek, a gyermekekkel is találkoznak. Ezután visszajeleznek, úgy látják-e, hogy gyermeke számára a legmegfelelőbb módszer a csoportos gyermekjáték-dráma.


Milyen egy csoport?
A csoportot mindig két felnőtt szakember vezeti, és általában 5-7 gyermek vesz részt. Ez azért különösen fontos, mert a gyermekjáték-drámában együtt játszanak a szakemberek a gyermekekkel, beöltöznek szereplőnek. Így nemcsak levezénylik a közös történet alakítását, kontrolálják az idői és szakmai kereteket, hanem a gyermekekkel együtt vesznek részt az érzelmi folyamatban, amit a mese eljátszása jelent.
Ehhez fontos a csoportvezetői szerepek spontán megosztása, több szakember összehangolt munkája. A gyerekek ezáltal biztonságban érzik magukat, és visszajelzést kaphatnak utólag a lelki történésekre vonatkozóan nemcsak egymástól, hanem résztvevőként a csoportvezetőktől is.

Milyen problémakörben segíthet a módszer?
Ha a gyermek:

� visszahúzódó, lassan teremt kapcsolatot
� túlságosan aktív, nem tudja betartani a szabályokat
� nem tud beilleszkedni a közösségbe (pl. nem beszél felnőttek társaságában, nem eszik az óvodában, stb.)
� nehezen fejezi ki magát szóban, nagyon játékos
� nem tudja feldolgozni a családi életeseményeket (válás, haláleset, betegség)
� testi tüneteket produkál szervi ok nélkül (pl. rendszeres fejfájás, hasmenés)
� kiegyensúlyozott, de szeretnék fejleszteni spontaneitását és kreativitását.

Pfaffenrot, a szelíd manuálterápia

 

Mozgásfejlődési rendellenességek, szoptatási nehézségek, logopédiai problémák megoldására nyújt szelíd gyógymódot a Pfaffenrot Szinergetikus Reflexterápia.
A módszer hatásmechanizmusában hasonló a Dévény tornához, de attól eltérően nagyon gyengéd, fájdalommentes eljárás. A szinergetikus reflexterápia több kezelési technikát foglal magába. Az akupresszúrával, a reflexzóna kezeléssel, myofascialis technikával, lágyrész technikával, mobilizálással és a patológiás testtartás korrekciójával dolgozik egy kezelésen belül. 

pfaff.jpg


Jelentős eredményeket lehet elérni a korai fejlesztésben!
A korai fejlesztés jelentősége mára közismert ténnyé vált. Minél hamarabb kezdhetjük el a közös munkát a szülővel és a gyermekkel, annál hatékonyabb a fejlesztés eredménye a mozgásfejlődésben, beszédfejlődésben, az önellátásban, és a kognitív képességek területén.
A Pfaffenrot technika mindkét típusú izomeloszlási zavarra alkalmazható a feszes és a gyenge izomzatra is. A hypotón izomzatú babákat gyors, tonizáló mozdulatokkal kezeljük. Amennyiben feszes izomzatú kisgyermek kerül hozzánk, akkor a hangsúly a lassú myofasciális technikán, az akupresszúrán, a reflexzóna kezelésen és a mobilizáláson van.


A módszert szoptatási nehézségek esetén is nagyon eredményesen lehet alkalmazni.
Szoptatási nehézséget okozhat, ha egy kisbabánál ferdenyaktartás alakult ki, vagy az arcizmai nem elég erősek a szopáshoz szükséges vákuum létrehozásához. A terápia alkalmazásával általában 3-4 kezelés elegendő a probléma megszüntetésére. Ilyenkor arckezelést, illetve szájon belüli kezelést is végzünk.  A picik nagyon gyorsan és jól reagálnak erre a szelíd gyógymódra.


Arckezeléssel segíthetünk bizonyos logopédiai problémák leküzdésében is.
A beszédfejlesztés során akadályt jelenthet a tovább lépésben a hypotón arcizomzat. Ilyen esetekben kiváló kiegészítő terápia a Pfaffenrot módszer.


Epilepsziás, szenzomotoros integrációs zavarral diagnosztizált, ADHD-s gyermekek terápiájában is alkalmazzuk a reflexterápiát, illetve artritis-reuma-neurodermitis gyermekek, felnőttek gyógykezelésére is alkalmas a módszer.

By E. Szajkó

GESZTI GESZTusaI és beszéde logopédus szemmel

Egy televíziós műsorvezető beszédének jellemzése, verbális és nonverbális eszközök


Egy egyetemista koromban írt házi dolgozat témája Geszti Péter verbális és nonverbális kifejezési eszközeinek elemzése volt, az akkoriban méltán népszerű "Megáll az ész" című televíziós műsor kapcsán. 
Azért választottam éppen őt, mert környezetemben nem találkoztam még olyan emberrel, aki közömbös tudott volna maradni iránta. 

Mondhatni jelenség, a "végletek embere". Vannak, akik nagyon szeretik és értékelik, mások viszont, ha tehették volna, letiltják a képernyőről. Ha valaki ennyire ellentétes érzéseket tud kiváltani az emberekből, annak igen gazdag verbális és nonverbális eszköztárral kell rendelkeznie.

A "Megáll az ész" című műsor jellegéből adódóan, mindezt meg is követelte a műsorvezetőtől. Olyan műsorról volt szó, melyben nem hétköznapi témájú, mondhatnám "észbontó” (mégsem téveszthető össze az “Észbontók” című műsorral) riportokat ,illetve rejtett kamerával felvett, mulatságos helyzeteket bemutató filmrészleteket kellett egységes műsorrá összefűzni.

Geszti Péter feladata nem a szó szoros értelmében vett műsorvezetői feladat volt, hanem átmenet a kommentátori munka és a műsorvezetés között. Mivel helyszíni közönség nem volt, Gesztinek a kamera segítségével kellett kontaktust teremtenie a nézőkkel, miközben nem volt interakció. Ez utóbbi hiánya tovább nehezítette feladatát, hiszen kommunikatív viselkedésében az összhang megbomolhatott volna. Ha ez megtörténik a közönség és a műsorvezető közé ékelődő kamera nem ad lehetőséget az inkongurens viselkedés esetleges érzékelésére.

 A Geszti munkáját bírálók fő kifogása azonban nem műsorvezetői hiteltelensége volt. Azt kérdőjelezték meg, hogy szükség van-e ilyen rendkívüli és izgalmas filmbejátszások között műsorvezetői - kommentátori munkára.

A következőkben megpróbálom igazolni, hogy az általam kedvelt műsorvezetőnek sikerült kikerülnie a fenti helyzetből adódó csapdákat. A televíziót néző ember figyelme ellankadhat, ha "ömlesztve" zúdítanak rá eseménysorokat, még akkor is, ha azok valóban "észt megállítóak". Ezért szükség volt Geszti vibráló személyiségére, hogy a történeteket megszakítva, állandó hőfokon tartsa a néző figyelmét. Az egyes filmrészletek közötti felvezető szöveg tartotta ébren a kedvet az újabb epizód megnézésére.
Geszti Péter verbális és nonverbális kifejezőeszközei összhangban, egyensúlyban voltak és vannak, kb. 50-50 százalékot képviselnek. 
Jellegzetes beszédtempója van: gyorsbeszédű /tachilália/. 
Míg a normális beszédsebesség 3,5 szótag másodpercenként, addig Gesztié (méréseim szerint) 6-7,5 szótag/mp. 
Ez azonban nem beszédhiba, mint a hadarás, mert minden szót tökéletesen kiejt, beszéde érthető. Az ilyen beszédet az jellemzi, hogy dallama közepes értékek között ingadozik. 
Amikor beszél, hangjának melódiáját, erejét tudatosan, szakadatlanul változtatja, de hangszíne, mint mindenkinek, egyéni, nála ezt az éles és tompa hangok váltakozása jellemzi. A magyar beszéd szabályainak megfelelően hangsúlyoz.
Geszti beszéd közben rövid, de határozott szüneteket tart. 
Gyors beszédében aktivitása és élénk szellemi tevékenysége nyilvánul meg. Ez utóbbi ékes bizonyítékai már-már "szállóigévé" vált, meghökkentő szókapcsolatai, mondatfűzése.

Például:

"És az akarok lenni, ami akkor voltam,

mikor az akartam lenni, ami most vagyok."

Egy skinhead fiatalokat bemutató filmrészletet így vezetett be:

"...nincs nála kegyelem, a fegyelem a kenyere,

lapos a tekintete, alapos a tenyere."

 Gyors beszédtempója szangvinikus alkatra utal. Testalkata átlagos. Saját magát így jellemzi:

"...törpének óriás, óriásnak törpe,

playboynak téboly, egyenesnek görbe..."

Vöröses, göndör haja, szeplős arca, kissé előreejtett, lógó válla igazolják ugyan fenti megállapítása helyességét, viszont beszédstílusa, viselkedése messzemenőleg feledtetik külsejének “hátrányait”. Testmozgása, kinezikus viselkedése rendkívül változatos. 
Követve Ekman és Friesen által kidolgozott, a nonverbális viselkedés aktusait osztályozó rendszer kategóriáit, többre találtam jellemző példát. Ezek Geszti gesztusai, melyek jórészt a szemléltetők csoportjába tartoznak.

A filmbejátszásokat megelőzően jellegzetes fejtartást vett fel: fejét kissé hátrahajtotta és oldalra billentette, ezzel is jelezte, hogy ő is várja a felkonferált történetet.

186f49ad-aecb-4230-b394-477d2ade5221.jpeg

Gyakran ujjával mutatott a stúdióban lévő, képzeletbeli vászonra, ahova a filmet vetíteni fogják. Ezzel nonverbális viselkedése megismétli azt, amit verbálisan mond: "Lássuk a történetet...”

A jelenetek után nagyon gyakran vette fel a következő pózt: kezét állához helyezve, simogatta az állát. Ezzel az értékelésgesztussal is hangsúlyozta, értékelte a helyzetet, a jelenetet, kialakult véleménye volt, amit aztán legtöbbször verbálisan is kifejezésre juttatott.

07513061-aff2-4073-8b8f-0b219a985349.jpeg

Előfordult azonban az is, hogy az "Ez igen, ilyet még nem láttunk" kifejezést egy elismerő arckifejezéssel helyettesített.

A stúdióban, ahonnan a műsort közvetítették díszlet egyáltalán nem volt, de ha volt is, az csak egyetlen szék. A műsort állva vezette, gyakran változtatta helyét, előre, hátra, oldalra tett egy-egy lépést. Arra azonban folyton figyelt,  ami a tévés kommentátor - műsorvezetőkkel kapcsolatban alapvető követelmény: tekintetét állandóan a nézők felé irányítva, szemkontaktussal vette fel és tartotta a kapcsolatot a nézőkkel.
Testével is szinte kizárólag a nézők felé fordult, így sikerült ellensúlyoznia a kommunikációs kapcsolat közvetettségét. A szemkontaktus és az ilyen testorientáció bizonyos természetességet ad a kommunikációnak. Mivel ennek a műsornak a közvetítése során a kamera mindig teljes alakos képet adott, nem voltak ráközelítések, hiányzott a metakommunikatív jelenségek kiemelése -, valamennyi kommunikatív jelzés egyszerre, párhuzamosan hatott a nézőre, ez is a kommunikáció természetes jellegét erősítette.
Jellegzetes testtartása, hogy karjait mellén összefonta  és hüvelykujjait felfelé tartotta.
Ez a testhelyzet magabiztosságot mutat. A hüvelykujjgesztus hívei (Geszti is) gyakran előre-hátra hintázgatnak talpukon, hogy magasabb ember benyomását keltsék.

bb938ec1-c027-4eb5-a921-6ddc9100d135.jpeg

A stúdióban lévő széket két póz felvételére használta: vagy lovaglóülésben ült rajta, mely a domináns személyiségek, és az irányítást más emberek fölött szívesen átvevők kedvelt helyzete; vagy egyik lábával a székre támaszkodva, ugyancsak magabiztosságát, a helyiséghez való jogát jelezte.

Mindezek a nonverbális eszközök alátámasztják beszédének határozottságát, magabiztos mondatfűzését.

A felsorolt verbális és nonverbális kifejezési eszközök -, melyek korántsem ölelik fel Geszti Péter teljes műsorvezető - kommentátori eszköztárát, valamint ezek összhangja, kongruenciája, - számomra elegendőek ahhoz, hogy jó, hiteles televíziós személyiségnek is tartsam annak ellenére, hogy sajnos visszavonult az ilyesfajta közszerepléstől.

H-B Dorottya

Hogyan segít a Tui Na masszázs?

e41ad03a-0450-4f7e-a935-fd14f16544df.jpegA Tui Na masszázs egy rendkívül sokoldalú manuálterápia, mely számos betegség kezelésére használható, a mozgásszervi fájdalmaktól kezdve az emésztési és légúti problémákon át a stresszoldásig. Ez a sokoldalúság értékes eszközzé teszi a hagyományos kínai orvoslásban és azon túl is.

Fájdalomcsillapítás: A TuiNa masszázs segíthet csökkenteni a fájdalmat és a merevséget az izmokban, az ízületekben és a kötőszövetekben azáltal, hogy fokozza a vérkeringést, ellazítja az izmokat és oldja a feszültséget.

Stresszoldás: Enyhíti a stresszt és elősegíti az ellazulást a paraszimpatikus idegrendszer stimulálásával.

Javított mozgástartomány: A TuiNa masszázs javíthatja az ízületek mozgásterjedelmét és rugalmasságát azáltal, hogy csökkenti a gyulladást és fokozza a véráramlást az érintett területen.

Emésztőrendszer egészsége: A TuiNa masszázs nagyon jó hatással van az emésztőrendszeri problémák megoldására a belsőszervek stimulálásával  és a Qi áramlásának elősegítésével az egész testben.

Légzőrendszer egészsége: A tüdő stimulálásával fokozza az oxigén áramlását a szervezetben.

Immunrendszer támogatása: A TuiNa masszázs segíthet az immunrendszer támogatásában a vérkeringés fokozásával, ami elősegítheti az immunsejtek hatékonyabb szállítását a szervezetben.

Összességében a TuiNa masszázs elősegítheti a jólét és az egyensúly érzetét a testben, mind a fizikai, mind az érzelmi egészség szempontjából. 

A módszer kiemelkedő előnye a holisztikus megközelítés: A TuiNa masszázs a hagyományos kínai orvoslás elvein alapul, amely a testet az energiacsatornák egymással összefüggő rendszereként tekinti, és nagy hangsúlyt fektet a test energiaáramlásának egyensúlyának és harmóniájának helyreállítására. Mint ilyen, a TuiNa masszázs holisztikusabb megközelítést alkalmaz a gyógyításban, ahelyett, hogy egyszerűen csak konkrét tüneteket vagy fájdalomterületeket kezelne.

Nem invazív: A TuiNa masszázs a terápia nem invazív formája, amely nem igényel gyógyszereket vagy műtétet. Ez viszonylag biztonságos és alacsony kockázatú lehetőséget kínál azoknak az egyéneknek, akik tétováznak az invazívabb kezelések elvégzésétől.

 A TuiNával foglalkozó szakemberek alapos ismeretekkel rendelkeznek a kínai gyógyászat terén, ez ugyanis elengedhetetlen a páciens állapotának pontos meghatározásához. A TuiNa szakember nagy előnye, hogy az ismeretek birtokában képes meghatározni a bántalmak eredetét.

 By E. Szajkó

Mi is az a Tui Na masszázs?

d1ef8ebf-b110-420b-817c-b7e0632d867c.jpeg
A mesés kelet sokféle érdekes kincsnek ad otthont, az ősi műalkotásoktól, a kultúrától kezdve a társadalmi struktúrán és  a gyógyításon át egészen a mai korban fellelhető legmodernebb csodákig. A különbségek híven tükrözik az egyedi történelmi, földrajzi és kulturális összefüggéseket.

A Tui Na is egyike ezen ázsiai csodáknak, mely egyre elterjedtebb a világ más részein is. Ez a masszázs a tradicionális kínai gyógymasszázsok egyik formája, amelyet több ezer éve használnak Kínában. Vélhetően a hagyományos kínai orvoslás és a harcművészeti technikák kombinációjából fejlődött ki.
Különféle manuális technikákat alkalmaz a test lágyrészeinek manipulálására. A hagyományos kínai orvoslás elvein alapul, amely a testet egymással összekapcsolt csatornák és energiapályák rendszerének tekinti, úgynevezett meridiánoknak, amelyeken keresztül a test életenergiája vagy qi áramlik.
A Tuina masszázs során a masszőr különböző technikák kombinációját használja a test bizonyos pontjainak stimulálására, azzal a céllal, hogy helyreállítsa az egyensúlyt és a harmóniát a test energiaáramlásában.
Számos betegség kezelésére használható, beleértve a mozgásszervi fájdalmakat, fejfájást, emésztési problémákat és stresszel kapcsolatos rendellenességeket.
Gyakran használják más hagyományos kínai orvoslási gyakorlatokkal, például az akupunktúrával és  gyógynövényekkel együtt, hogy holisztikis szemlélettel érjenek el sikeres gyógyuást a klienseknél.
A kezelés masszázsasztalon vagy szőnyegen történik, a kliens kényelmes ruházatban van.

 

By E. Szajkó

Óvodás lesz a gyermekem

  1. 7f029a0f-ca6f-42a4-b359-efac30dc265f.jpeg„A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát,
    az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék."
    (Brunszvik Teréz)

Milyen óvodát válasszak gyermekemnek? Milyen óvodapedagógus fog vele foglalkozni egész nap? Vajon biztonságban lesz? Meg fogja enni az óvodai kosztot? Lesznek barátai? Örömmel megy majd oviba, vagy minden reggel sírni fog? El tudom majd engedni a gyermekemet? Eddig minden pillanatát ismertem, mostantól idegenek látják az első kis próbálkozásait.


Milliónyi kérdés cikázik a fejünkben. Fontos, meghatározó döntéseket kell meghoznunk gyermekünkkel kapcsolatosan. Az óvodába lépés gyermeknek és szülőnek egyaránt nehéz lehet, hiszen a szülő részéről hatalmas bizalomra van ahhoz szükség, hogy a “szemefényét” idegenekre bízza, a gyermek számára pedig az első igazi elszakadást jelenti. Attól a naptól fogva gyermekünk több időt tölt majd intézményes keretek között, mint a családban. Igy tehát mindennél fontosabb, hogy megfelelő, biztonságos környezetben tudhassuk gyermekünket.
Az oktatás és nevelés egy háromszereplős eposz, melynek alakulását, milyenségét meghatározza a környezet, az állam és az elvárásokhoz való alkalmazkodási készség. Gyermek, szülő és pedagógus szimbiózisa adhatja meg azt az értékeken alapuló nevelést, amely elengedhetetlen a gyermek érzelmi-, értelmi-, személyiségfejlődése és kognitív készségeinek kialakulása szempontjából.
A gyermekek nevelése felelősségteljes, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a gyermekek harmonikus életet élő, embertársukat megismerő-megértő felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. Akik nyitottak minden értékre, és képesek ezt beilleszteni nevelő-oktató munkájukba. Segítséget merítenek az elért eredményeikből, sikereikből, a gyermekek szeretetéből. Akik számára a nevelés elképzelhetetlen a gyermekek iránt érzett empátia nélkül. Érezniük kell, mely gyermeknek van szüksége szerető, személyes beszélgetésre, odafigyelésre. Nevelő munkájukat lelkiismeretesen, teljes meggyőződésből végzik. Minden pillanatban értékeket közvetítenek, nem csak tanításukkal, de mindennapi tetteikkel is. Kerülnek mindent, ami értéktelen, és nem nevel. A bölcsesség, az önfegyelem, a kitartás, az esztétikum, és a harmónia a legfontosabb erényük.
A gyermek elsősorban a szülőé. Övé minden döntés és választás, amely gyermeke életére befolyással van. A pedagógus arra hivatott, hogy tudásával segítse, támogassa elhatározásaiban a szülőt. A gyermekek az életben sokféle hatásnak vannak kitéve, így alapvető szempont, hogy ők is elfogadják és befogadják a számukra választott intézmény értékrendjét, tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.
Az élet tulajdonképpen a változásokhoz való alkalmazkodásról szól, és mind addig, amíg képesek vagyunk erre, követni tudjuk a környezeti elvárásokat, úgy sikerül életben maradnunk. De nem mindegy, hogy az alkalmazkodás valójában milyen út bejárására kényszerít bennünket. A gyermek élete első éveiben alapozódik meg minden későbbi képesség. A felnőtt azokból az idegi kapcsolatokból fejlődik ki, amelyek fiatal korban alakulnak ki, és amelyek a korai tapasztalatok alapján működnek.


„A modern gyermeknevelés nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan a libákat tömik. Az egyiknek iszonyú sok ételt nyomnak le a torkán, a másiknak túlságosan sok tudást passzíroznak a fejébe. Senki se törődik igazán azzal, hogy mennyi hasznosul ebből valójában.„ (Men Only magazin, 1941. február)

 By E. Szajkó

Mire figyeljünk az óvoda keresése során?

239b2d29-30dd-4a6f-be61-c2df502ea558.jpeg

Bizonyára sok szülő aggódik azon, hogy melyik óvoda / óvodapedagógus lesz a legmegfelelőbb gyermeke számára. Nagyon sok lelkiismeretes, hivatástudattal rendelkező pedagógus dolgozik a pályán, az elhivatottság elengedhetetlen ebben a munkakörben. 

De mégis mi adhat támpontot a szülőnek, hogy gyermeke jó helyen lesz majd? Az alábbiak talán segíthetik az óvodai élet útvesztőiben való eligazodást.

Az óvodalátogatások során figyeljük meg, hogy milyen dekoráció van a termekben. A csoportszobában rendezettek-e a játékok a polcokon. Ezek arról árulkodnak, hogy az óvodapedagógus mennyire igényes és mennyire tartja fontosnak, hogy a gyermekek rendezett, harmonikus környezetben töltsék napjaikat, illetve apránként ráneveli a gyermekeket a rendszeretetre.

Láthatók-e gyermek munkák, rajzok a folyosón és mennyire aktuálisak azok.

Ki van-e függesztve az öltözőben a hetirend és az adott heti terv.  Hiszen ne felejtsük el, hogy bár a gyermek legfőbb tevékenysége a játék, de az óvoda kiemelt feladata, hogy mindez szervezett keretek között, tudatos és időnként irányított módon történjen. A hetirendben szereplő foglalkozások, kezdeményezések (külsővilág tevékeny megismerése; verselés, mesélés; mozgásos tevékenység; ének, zene, énekes játék; rajzolás, festés, mintázás) készítik fel a gyermeket az iskolára. Ezek megléte elengedhetetlen. A későbbiekben hasznos lehet tudni, hogy melyik héten éppen milyen témakörben zajlik az elsajátítás.

Ne a különfoglalkozásokra fókuszáljunk, bár nagy segítség a szülő számára hogy reggel nyolc és délután öt között minden lezajlik az óvodában és az ő feladata már csak az, hogy hazamenjenek és játszanak, ugyanakkor az is hasznos lehet hogy ha a gyermek az óvodán kívüli közösségben is ingerekhez jut. Ezzel is erősítve az alkalmazkodás készségének elsajátítását.

Minden óvodának van egy programja (Helyi Óvodai Pedagógiai Program), érdekes lehet ezzel előre megismerkedni, ez is segítheti a választásunkat.

Az óvodák egy része vegyes életkorú csoportokat hoz létre, míg más intézmények az azonos korú gyermekcsoportok létrejöttét preferálják. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Fontos erről is előre tájékozódnunk és végiggondolni, hogy melyikkel tudunk azonosulni.

Választásunkat mindenek előtt a bizalom határozza meg, hiszen gyermekünk óvodába lépésének napjától már több időt fog intézményes keretek közt tölteni, mint otthon. Ezért hát mindennél fontosabb, hogy szerető, nyugodt, biztonságos környezetben töltsék óvodai éveiket, és iskolaéretten lépjenek tovább a következő intézményükbe.

By E. Szajkó

süti beállítások módosítása