Mi a gyermekjáték dráma?
Egy élményközpontú, cselekvésen alapuló, a játékot előtérbe helyező csoportterápiás módszer, amely az önismeret mellett segít megtapasztalni a változás, változtatás lehetőségét, és azt, hogy a változás mi magunk vagyunk. Spontaneitást, az egymásra figyelést, a közelség élményét adja, emellett mélyebb félelmek, elakadások és veszteségek feldolgozásának lehetőségét is.
Ez a gyermekeknek szóló csoportos pszichológiai módszer Kende B. Hanna nevéhez kötődik, amikor is szimbolikus formában (azaz a mese és dráma elemeinek segítségével) jeleníthetik meg és dolgozhatják fel a kisebbek és nagyobbak azokat a számukra bonyolult helyzeteket, nehézségeket, amikkel szembesülnek hétköznapi életük során.
Hogyan működik?
A gyermekek azáltal, hogy új szerepekben próbálják ki magukat (akár állatok, mesehősök bőrébe bújva, vagy növények, tárgyak megszemélyesítőjeként), személyiségük olyan részeit bontakoztathatják ki, amit még nem volt alkalmuk kipróbálni.
Ezáltal megbarátkoznak önmagukkal, megerősödhetnek sokszínűségükben. A mindennapokban pedig kiegyensúlyozottabbak lesznek, könnyebben tudják kezelni konfliktusaikat és jobban tudnak kapcsolatot teremteni a többiekkel.
A csoportos foglalkozás révén a gyermekek fejlődnek abban, hogyan tudnak alkalmazkodni egymáshoz és a közös szabályokhoz, szociális készségeik erősödnek. Megérezve a bizalmat és elfogadást, mernek önmaguk lenni.
Kinek ajánlott a módszer?
Gyermekjáték-dráma csoportok az óvodás (5-7 éves) és iskolás (6-14/16 éves) korosztálynak egyaránt szólnak.
Hogyan kerülhet be a gyermek egy csoportba?
A kapcsolatfelvételt és időpont egyeztetést követően - amennyiben összeállt a csoportlétszám-, a szülőkkel beszélgetnek a szakemberek, a gyermekekkel is találkoznak. Ezután visszajeleznek, úgy látják-e, hogy gyermeke számára a legmegfelelőbb módszer a csoportos gyermekjáték-dráma.
Milyen egy csoport?
A csoportot mindig két felnőtt szakember vezeti, és általában 5-7 gyermek vesz részt. Ez azért különösen fontos, mert a gyermekjáték-drámában együtt játszanak a szakemberek a gyermekekkel, beöltöznek szereplőnek. Így nemcsak levezénylik a közös történet alakítását, kontrolálják az idői és szakmai kereteket, hanem a gyermekekkel együtt vesznek részt az érzelmi folyamatban, amit a mese eljátszása jelent.
Ehhez fontos a csoportvezetői szerepek spontán megosztása, több szakember összehangolt munkája. A gyerekek ezáltal biztonságban érzik magukat, és visszajelzést kaphatnak utólag a lelki történésekre vonatkozóan nemcsak egymástól, hanem résztvevőként a csoportvezetőktől is.
Milyen problémakörben segíthet a módszer?
Ha a gyermek:
visszahúzódó, lassan teremt kapcsolatot túlságosan aktív, nem tudja betartani a szabályokat nem tud beilleszkedni a közösségbe (pl. nem beszél felnőttek társaságában, nem eszik az óvodában, stb.) nehezen fejezi ki magát szóban, nagyon játékos nem tudja feldolgozni a családi életeseményeket (válás, haláleset, betegség) testi tüneteket produkál szervi ok nélkül (pl. rendszeres fejfájás, hasmenés) kiegyensúlyozott, de szeretnék fejleszteni spontaneitását és kreativitását.
